Események, bulik, teendők

- Part 2. ESEMÉNYEK ÉS BULIK

A legutóbbi cikkem, ennek a sorozatnak az első része, a Freshers’ Week azon részéről szólt, amivel minden külföldre érkező diáknak meg kell birkóznia az első héten és elintézni az egyetemen, vagy azon túl. 

Ma viszont végre az izgalmas, azaz a közösségi oldaláról beszélek nektek.

Mik azok a society-k, milyen programok és bulik várnak rád? Olvass tovább, elmondom.

Freshers Fair

Ahol zajlik az élet

A Freshers’ Fair a Freshers’ Week központi színtere. Egy zsúfolt, nyüzsgő, színes, kreatív légkör, tele buzgó diákokkal, kívácsi fresher-ökkel és megannyi eseménnyel. Itt zajlik az élet.

Helyszíne többnyire a kampusz főtere, vagy az egyetem legnagyobb erre alkalmas területe. 

Az egyetemi society-k és sportclub-ok mind állítanak maguknak egy sátrat, vagy asztalt és hatalmas szeretettel várnak (többnyire 1-2 személy, aki képviseli a society-t, vagy club-ot), hogy csatlakozz, kipróbáld, vagy részt vegyél valamelyik eseményükön. 

Society-k és spotclub-ok

(Ebben a cikkben csak a tagságot érintem, a society-k felépítéséről, azaz a szervező tagokról később lesz szó.)

Amit tudnod kell

Mind megpróbálnak majd meggyőzni, hogy csatlakozz. Rámenősek lesznek, kedvesek és roppant lelkesek! Készülj fel. Elmondják, hogy miért éri meg ez neked. Milyen programokat szerveznek az évben, mire számíthatsz tőlük, milyen módon vehetsz te részt az adott society életében és milyen jófejek a society tagok.  Tulajdonképp eladják neked a “szolgáltatást”. :)

De ezenkívül kérdezhetsz tőlük, barátkozhatsz, javasolhatsz és mindenképp megkérdezheted, hogy milyen extra dolgok járnak a tagság mellé (ajándékok, kedvezmények) és mik a society eseményei a Freshers Week-re. Ilyenkor általában mindenki szervez egy pub-os ismerkedős estét, vagy bulit, csakúgy mint napközbeni programokat, akár más society-kkel összevonva.

Mivel jár ez?

• A csatlakozás pénzbe kerül, többnyire pár euró/font. A sportkluboké kicsit több, ne lepődj meg, mert azok fenntartása és az eszközök biztosítása drágább.
• A fizetésen kívül meg kell adnod az egyetemi email címedet (ha van ilyen), hogy mindenről értesíteni tudjanak és az adataidat, hogy tudják az egyetem diákja vagy.
• A tagságod (a legnagyobb hagyománnyal bíró society-ken kívűl) többnyire 1 évre szól.

Mi van, ha csatlakozol?

Csatlakozás esetén kapsz egy elektronikus, vagy fizikai (papír, plasztik) kártyát, amin a society neve/logója/mottója szerepel, a tagság évével, esetleg neveddel együtt és (!!!) az arra az évre szóló kedvezményekkel. Azaz, azokkal a megállapodásokkal és szponzorációkkal, amit a society kötött és ad neked használatra. Például a Vegan Society -20% kedvezményt ad az egyetem közelében lévő vegán étterembe a tagsági kártya felmutatása esetében. Vagy a Yoga Society tagságoddal minden 10. óra ingyenes a helyi jógastúdióban. Ilyesmik.

És utána?

Javaslom, hogy kövesd be Facebook-on/Instagram-on és Twitter-en azokat a society-ket, ahova csatlakoztál, hogy ne maradj le az eseményeikről. Ezeket mindig megküldik email-ben is, de a gyorsabb verzió a közösség médiában való tájékozódás. 

Szóval ezután részt vehetsz az event-jeiken és eljárhatsz a találkozókra, gyűlésekre és barátkozhatsz, ismerkedhetsz.

Freshers’ Week - amit érdemes

Érdemes kipróbálnod a különböző sportklubok eseményein magadat. Egyrészt, hogy megismerkedj a tagokkal, másrészt, hogy tudd neked való-e a sport. Valamint, hogy csatlakozástól függetlenül jól érezd magadat (menj akár a már meglévő barátaiddal és csinálj olyat, amiről nem gondoltad, hogy valaha kipróbálod majd). Nekem idén ilyen volt az íjászkodás. 

Hogy kötöttem ki az Archery Society lufilövő eseményén? :) Úgy, hogy Facebook-on megtaláltuk az event-et, kedvet kaptunk hozzá és a barátaimmal kipróbáltunk. Nagyon jól éreztem magamat. Nem hiszem, hogy csatlakozom, habár a szervezők roppant kedvesek voltak, de nincs 3 óra szabadidőm ilyesmire hetente. :)) Ám minden perce megérte. És ilyesmit mindenkinek javaslok!

Freshers Week hivatalos bulik és esti programok

Freshers Ball és Freshers Night Outs

Ezek a hivatalos események persze mind egyetemfüggők, de valószínűleg mindenhol van egy nagyobb szabású buli, amit főként az elsőéveseknek hirdetnek meg. Erre, és ezekre te döntsd el a hét során, hogy szeretnél-e elmenni. Ismersz-e embereket, akik ott lesznek, voltál-e már a helyszínen, vagy tudod-e hol van és hogy mennyit szánsz a bulizásra.

Az elhivatottak

Ha semmiképp nem hagynád ki a hivatalos eseményt. Sőt. Lehetőleg minden bulin ott lennél és Freshers Week-en minden este szórakoznál, akkor érdemes megvenned az egyetemi Freshers Wristband-et, ami egy karszalag és belépést biztosít az összes hivatalos eseményre. Ennek az ára elég borsos, úgyhogy csak azoknak éri meg, akik biztosak magukban, vagy el tudják adni, ha arra kerül sor.

Fontos!

Azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy (mégha Early Bird jegyet veszel is) soha ne vedd meg online, látatlanba! Sok teljesen indokolatlan és nem létező eseményre adnak el megannyi jegyet a Freshers Week előtt elveszett elsőéveseknek, akik nem tudják, hogy melyik honlap/Facebook esemény/society létezik és mennyire megbízhatóak. Helyszínen válts jegyet és kérdezd meg a szaktársaidat/barátaidat/szobatársaidat is előtte.

A ritkán szórakozók

Ha inkább abba a kategóriába tartozol, aki megnézne magának egy ilyen bulit és inkább ismerősökkel menne, akkor tájékozódj az opciókról előre és kérdezz körbe ki mit tervez. 

Ha senkit nem találsz, akkor is nyugodtan elmehetsz, hiszen mind egy cipőben járók lesztek ott, elsőévesek, barátkozni és szórakozni vágyók. 

Azért a saját magad biztonsága érdekében tudd, hogy hogyan jutsz haza utána és tudasd valamelyik szobatársaddal, ismerősöddel, hogy mik a terveid az estére. 

Amúgy meg érezd jól magad. Táncolj, beszélgess, lazulj. :) Nincs azzal gond. 

A baráti kört kedvelők

Ha nem szereted a klubokat, a hangos zenét és a táncos helyeket, akkor is megannyi opció közül választhatsz. Elmehetsz egy society esti ismerkedős programjára (Karaoke, Open Mic nights és nagyon sok kreatív program),  akár több society közös kocsmatúráira (Pub Crawl), vagy csak beülhetsz egy Pub-ba/kávézóba beszélgetni néhány ismerősöddel. De otthon is maradhatsz filmezni a szobatársaiddal, vagy közös vacsorát főzni, hogy közben jobban megismerjétek egymást.

Freshers Week Neked

Akárhogy töltöd a Freshers Week-edet, ne felejts el odafigyelni magadra! A fizikai és lelki jóllétedre úgy értem. 

Érezd jól magadat, de mindig csak annyit tegyél, amennyi neked jól esik. Az is teljesen rendjén van, ha valamelyik nap buliznál, szórakoznál, eseményekre járkálnál és egész nap a kampuszon lennél, de a másikon egyedül intéznéd a dolgaidat, kicsit felfedeznéd a várost és a lakhelyed környékét. 

A lényeg, hogy szerezz élményeket, kicsit lazulj és töltődj fel a tanévkezdés előtt, tanuld meg pár ember nevét és próbálj meg berendezkedni az új életedbe. A tempódat pedig már te tudod. 

Tudj nemet mondani épp emiatt. Ha fáradt vagy, vagy nincs kedved egy bulihoz, nincs elég pénzed sok sok soiety-hez csatlakozni, akkor ne csináld mások kedvéért. Mondd, hogy ne haragudjatok, de talán legközelebb. Ez teljesen normális. És mindenki, aki valaha volt Fresher, meg kell, hogy értse. Semmi szégyen. :)

Őszintén remélem, hogy élveztétek a mai cikket és, hogy mindenki csodaszép és izgalmas Freshers Week-nek néz elébe, vagy van túl rajta.

Kíváncsi vagyok a személyes sztorijaitokra, ne féljetek megosztani. Akár itt, akár az épülő Fb társalgóban: http://bit.ly/martamentatarsalgo.

Sok cikkel készülök a közeljövőben.

Viszlát a következőig.

Márti

UI.: A blog Instagram fiókját dublinbamentamarta néven találjátok, ahol sok képet és videót osztok meg a saját külföldi diákéletem hétköznapjaiból. Nézzétek meg. :)

Események, bulik, teendők

- Part 1. TEENDŐK

Ezúttal már Dublinból jelentkezem be, hogy megosszam veletek mindazt, amit a Freshers’ Week-ről (valahol Orientation Week) tapasztaltam az első évemben, és most élek meg másodévesként.

Kezdjük a megérkezés utáni teendőkkel, hiszen egy elsőéves diákot ez érint leginkább.

Mit intézz el és legfőképp hogyan?

1. Regisztráció, diákigazolvány

Ami egy külföldön tanuló diák életében (és életben maradásához) a legfontosabb, az a hivatalos jogviszonya, amit a Student ID (diákigazolvány) igazol. Ezt érdemes minél hamarabb átvenned, hogy a továbbiakban minden máshoz használni tudd. Többnyire a kitöltött regisztráció/ befizetett tandíj bemutatásával vehető át az egyetem első hetében, az erre kijelölt helyen, nálunk Academic Registry (de mindenhol máshogy hívják). 

Miért könnyíti meg ez annyira a helyzeted? Sorolom. :) Egyrészt személyazonosságot igazol, másrészt okot az országban tartózkodásra, harmadrészt pedig rengeteg kedvezményhez juttat.

Tipp: Mindenhol kérdezz rá (főleg első héten a nagyobb bevásárlásoknál, diákdolgok megszerzésénél), hogy van-e az adott helyen diákkedvezmény. Még akkor is, ha nem is gondolnád!

2. Szállás igazolás

Remélhetőleg a szó szoros értelmében már el van intézve a szállásod, mire megérkezel. (Ha nincs, akkor se ijedj meg, nekem sem volt. De biztos, hogy minden energiádat le fogja kötni a dolog.) Amit azonban érdemes az első napokban ezzel kapcsolatban teljesítened, az a beköltözéssel kapcsolatos papírmunka és legfőként a lakhelyedet igazoló dokumentum megszerzése. Ha egyetemi/diákszálláson vagy, akkor kérd ezt a recepción/portán, az egyetem irodájában (Academic Registry ismét csak), lesz rá instant megoldásuk. Ha bérelsz, akkor a bérleti szerződés lesz az, amire szükséged van. Minden egyéb esetben egy szerződés, amit mindkét fél aláírt, vagy a fizetésről szóló igazolás elég kell, hogy legyen.

3. Bank account

Miután átgondoltad, hogy van-e szükséged új bankszámlára (valakinek otthoni is megfelel, más feltételekkel) nézz körbe az egyetemeden, hogy melyik bankot javasolják neked, kivel állnak esetleg partneri kapcsolatban. Ez megint csak nem szükségszerűen az, amelyikkel el kell kötelezned magad, de érdemes ezt lecsekkolni először. Ha van egy-két szimpatikus bank, akkor menj fel az internetre és nézz utána a számlacsomagjaiknak, esetedben majdhogynem biztos, hogy a diákcsomagoknak. Hasonlítsd össze őket az általad fontosnak tartott szempontok alapján és válaszd ki hol nyitod meg a bank account-odat. 

Tipp: Vesd össze a számlanyitás feltételeit, a havi díjat, kártya díjat, az utalás díját és a kézpénzfelvétel feltételeit. Olyat válassz ami a te céljaidnak megfelelő. Ha többnyire kártyával vásárolnál és utalással fizetnél ki/be a számládról/ra, akkor azt tartsd szemelőtt, ha inkább betennél és kivennél pénzt, vagy online vásárolnál, akkor azokat. Ha pedig később más célokra is használnád, akkor gondolkodj el a nem diák opciókon. 

De semmiképp ne ijedj meg, ez nem olyan bonyolult és nincs túl nagy választék ahhoz, hogy nehéz legyen dönteni. Írországban tanulóknak a Bank of Ireland-et ajánlom. 

4. Telefon

Az új SIM kártya is kérdéses és mindenképp választható. Először érdemes az otthoni telefoncsomagodról tájékozódni és kérdezni, mert az is lehet, hogy megfelelő lesz a jövőben is, vagy csak kisebb csomagváltás szükséges a számodra. Amiért én új, ír SIM kártyát vettem itt kint, az a sok telefonálás és az internet miatt volt. Szálláskeresés ügyben rengeteg ír számot kellett hívnom, amire nem volt elég keretem a magyar mobilomon. Valamint az egyetem wifi-jéhez sem tudtam csatlakozni a diákigazolványom és regisztrációm hiányában és megannyi dolgot kellett keresnem és intéznem online. Ezért úgy döntöttem felfedezem az opciókat és vettem egy havi díjas, feltöltős kártyát a Three (3) nevű cégnél. Ezen kívül a Vodafone-t tudom diákoknak ajánlani itt és más országokban is. DE itt is érdemes kihasználnod az iskolakezdési akciókat, meg az egyetem kapcsolatait. 

Ahogy én csinálom: Amikor otthon vagyok, akkor a magyar SIM kártyámat használom és fizetem, amikor meg itt kint, akkor kicserélem és ezt fizetem havonta. Egyszerű.

5. Közlekedés

Amiről nem érdemes elfeledkezned, az a közlekedés. Dublinban, Londonban, Amsterdamban és legtöbb nyugat-európai nagyvárosban igen drága a közlekedés a mienkkel ellentétben. Hihetetlen sokat lehet elkölteni egy nap erre. Nem is gondolnád. Amiről érdemes tájékozódnod és többnyire azonnal, hogy mi a közlekedéshez és egyes közlekedési eszközökhöz használt rendszer. Metró, busz és egyebek. Van-e diákkedvezményed, ha igen, hogy tudod megszerezni. 

Hol nézz körbe? Az egyetemeden, a kampuszon, a Freshers’ Fair területén és az Academic Registry, vagy a Student Union (Diák Önkormányzat szerű egyetemi diák vezetőség) standjainál. 

Tipp: Ezeknek az instagram, facebook és twitter profiljait érdemes még elindulás előtt bekövetned, hogy hamar megtaláld ezeket az infókat.

Dublinba indulóknak: Nálunk a Leap Card névre hallgató kártyát kell megszerezned, abból is a diák, vagy a gyerek (18 éven aluliaknak) verziót, ami képes igazolvány. Névre szól és szerepel rajta az egyetemed is (ebből kifolyólag ők segítenek kiállítani). Erre kell pénzt feltölteni és a közlekedési eszközök használatakor különböző módon lehúzni, odaérinteni a kijelölt automatákhoz. Buszon felszállásnál, a sofőrnek bemondva, hogy hány megállót mész. Luas-on (villamos) a felszállás megállójában, majd a leszállás után mégegyszer. Dart-nál (vonat) a felszállás és leszállás megállójának kapujában.

Ez az 5 volt szerintem a legalapvetőbb. Később pedig a következők:

6. Wifi

Egyetemi wifi és  ha van akkor wifi a szálláson

7. Online felületek és egyetemi email account

Az egyetem által használt online felületek, úgy mint a hivatalos egyetemi profilod (az órarendeddel és fizetéssel együtt), valamint a moduljaidhoz használt online tér, ahova feltöltik a prezentációkat, olvasni valók listáját és a többi. 

Ezenkívül, ha kapsz egyetemi email címet, akkor azt is érdemes lecsekkolnod és beállítanod a postafiókjaid közé mind a telefonodon, mind a laptopodon.

(És ide tartoznak az egyéb már említett egyetemi szervek és a hivatalos egyetemi social media platformok. Hasznos és érdekes, én a helyedben ezeket is megnézném.)

8. Könyvtár account

Ha van ilyen külön az egyetemeden. Ha nem, akkor csak nézz szét online, hogy hogyan működik a katalógus és a kölcsönzés.

9. Nyomtató account

Érdemes azt is felderítened, hogy hol tudsz nyomtatni, mennyibe kerül és hogyan működik. Van rá külön kártya? Pénzt kell rá tölteni? Azt hol lehet? Ilyenek.

10. Sport center, gym és egyéb létesítmények (mondjuk uszoda)

Valószínűleg mindenhova kell regisztrálnod, vagy aktiválnod a diákigazolványodat. Ha időd engedi és érdekel, nézz szét mik az opcióid és milyen helyek vannak a kampuszodon/szállásodon.

11. Mosókonyha

Előbb utóbb muszáj lesz mosnod, ehhez pedig a mosókonyhát is meg kell találnod, felfedezned hogyan használd.

Tipp: Itt nem érdemes találgatnod, ha a leírások nem segítenek, csak kérdezz meg valakit, hogy mutassa meg neked. Én mindkét eddigi helyen ezt tettem. :)

A továbbiak meg a harmadik kategória, azaz a ‘nem életbe vágó, de hasznos lehet’ típúsú dolgok. Nézzük.

12. Egyetemi shop

Hol tudsz venni egyetemi logós pulcsit és keep cup-ot? Találd meg akár az első héten. Nézz rá a kampusz térképre, vagy kérdezz meg bárkit Freshers’ Week-en. 

13. Egyetemi újságok

Én imádom olvasni ezeket. Ha téged is érdekel, tudd meg mikor jelennek meg, mi a lapok neve és hol szokták őket osztogatni.

14. Mobil alkalmazások

Jelen esetben az egyetemmel és a külföldi országban való diákéleteddel kapcsolatos alkalmazásokra gondolok, részletes listát később hozok. Ilyenek: taxi, közlekedési eszközök, online diákigazolvány (nekünk van ilyen), bank, jegyzetek, boltok, gym, szavazó alkalmazás, … 

Erről jön egy cikk hamarosan, több ajánlóval kiegészítve.

15. Reptéri transzfer opciók

Ha van, aki meglátogatna, akkor érdemes a legolcsóbb reptéri transzfer opcióval is tisztában lenned és ezt is egyszerűen ki tudod deríteni ott helyben, amikor másoknak is aktuális.

—

Ennyit az elsődleges teendőkről.  Freshers’ Week - Part 2. ESEMÉNYEK ÉS BULIK legközelebb. Gyere olvasd el azt is nemsokára.

Valamint hamarosan elkezdek írni a diákélet azon dolgairól amik a pénz beosztását, főzést, bevásárlást, egyedülélést érintik.

Addig kövesd a blog Instagram fiókját - dublinbamentamarta, ahol első kézből közvetítek a saját, másodéves Freshers Week-emről és a mindennapi eseményekről.

Viszlát addig is. És pihenj sokat!

Márti

Részlet a tavalyi naplómból és gondolatok a mából

Milyen érzés elköszönni? Hogy érdemes csinálni?

Milyen érzés felszállni a repülőre úgy, hogy nincs visszajegyed? .. és hasonlók

2018.

Utolsó Este Otthon, Szept. 01.

Otthon, veletek (családom). A vacsorához készülődve szeretném kihasználni a maradék időnket és épp úgy tölteni, ahogyan szoktuk. De valamiért, akármennyire is jó lenne, nem tudok nem gondolni a jövőre. Emlékszem próbáltam elmondani nektek, hogyan érzem magamat, s mint sokszor előtte, egy képet írtam le, ami a fejemben kavargott. 

Valahol kint vagyok, a természetben ülök és várok. Nem tudom mi következik, nyugalom van. Csak ülök és nem tudok semmit a jövőről, az érkező viharról. Csak azt tudom, hogy az a vihar mindent megváltoztat majd. De az ismeretlen mivoltából fakadóan mégis nyugodt vagyok, mert érzem, hogy akár jól is elsülhet, nem jelent rosszat, csak mást. A természetnek is szüksége van változásra és nagy viharokra. 

Te jó ég hányszor éreztem magamat így az elmúlt egy évben. Álmatlan éjszakákon, a mindent felkavaró viharra várva. 

Majdnem elnevetem magamat, mikor erre gondolok. Olyan ez mint sportolóként értékelni a pályafutásodat egy mindent eldöntő versenyszám előtti estén. Vagy csak számot vetni magaddal mielőtt valami újba kezdenél. Létösszegző helyzet, azt hiszem így definiáltuk magyar órán.

Vacsora után mind csendesen elpakoltok, szétszéledtek a szobátokba és lassan álomba merültök. Én sem tehetek mást, lefekszem aludni.

Indulás Napja, Szept. 02.

Aztán reggel, egy szempillantás alatt felkelek. Ti még mindig ott szuszogtok, fáradtak vagytok. Elmosolyodok. Hálás vagyok értetek és nektek.

Tegnap sokat sírtam, mert ez a része a legnehezebb. Az átmenet. Nem volt ilyen eddig és nem is lesz ezután, csak ezt kell túlélnem. 

Ám ellentétben a korábbi viselkedésemmel, tudtam, hogy ma van a napja. A vihar napja, úgyhogy már nincs visszaút és nem is sírhatok az ismeretlentől való rettegésem miatt. Összeszorítottam a fogamat és azt mondtam Na csináljuk. Hiszen ma kezdődik az, amiről eddig álmodoztam és amiért évekig dolgoztam. Csak át kellett lendülnöm ezen az idegölő várakozáson.

Alig reggeliztem, összeugrott a gyomrom és nem eresztett. A készülődés, indulás, és az autóút, na meg főleg a becsekkolás és az elköszönés valami olyasmi volt amit egyszerre szerettem volna siettetni és hosszabbra nyújtani. De aztán, amikor rajta ültem azon a gépen, amikor mindenki bekapcsolta az övét és ezerrel gurultak a repülőgép kerekei, egyszer csak felszálltunk. És akkor minden rendben lett. Az úszóm beugrott a vízbe, minden elcsendesült és nem volt már más csak a víz és én. Megérkezett a vihar, azzal a sorsokat megfordító széllel és az én figyelmemet is lekötötte. Vajon merre visz, merre fúj engem és mi vár majd rám ott? 

Ha leszálltam kitalálom, gondoltam és végre elszenderültem az elmúlt két fáradtságos nap eseményei és érzései után. Már nem volt mit tenni, úton voltam, úsztam. Az pedig nem lehet olyan rossz, hiszen imádok úszni és erre a versenyre vártam és készültem ezer éve. 

2019.

Idén még nem indultam el. 4 nap múlva fogok.

Írtam már röviden az érzéseimről az újra útra kelés kapcsán az Ilyen érzés visszamenni egy év után cikkemben. (Ha nem olvastad még, kattints a címre.)

Most azonban az elbúcsúzásról szeretném leírni a gondolataimat. Engem is folyamatosan foglalkoztatnak a fenti kérdések és idén mást érzek fontosnak megosztani veletek, így egy év távlatából.

Mit üzennék magamnak 2018 szeptemberére és mit javasolok Neked idén?

1.) Ha tudsz NE tekints erre úgy, mint egy nagy/végleges elköszönésre!

Hosszabb időre szól, mint eddig előtte bármikor. 

Meg fogja változtatni a kapcsolataidat és valószínűleg Önmagadat is, úgyhogy tényleg egy fejezet záró és nyitó elköszönés ez, DE… 

De minél lazábban és könnyedebben kezeled, annál könnyebb lesz. Gondolj rá úgy, mint egy nyári szünetre szóló, vagy rövidebb utazás erejéig tartó elköszönésre.

2.) Éldd meg az érzéseidet, de ne gondold túl!

Ha elfog a nevetés, ha jönnek a könnyek, engedd szabadon! De ne szomorítsd magadat nosztalgikus zenével az úton, képek nézegetésével este az ágyban. Ne ezen kattogj 0/24-ben, az utcán sétálgatva, utazva, zuhanyzás közben. Mert lemaradsz. Nagyon sok izgalmas dolog fog veled történni, így kár lenne kihagynod ezen percek kiélvezését. Persze adj időt magadnak az átállásra, az otthon hagyott dolgok fejben való elpakolására, de élj a jelenben és foglalkozz azzal, ami éppen van. Egyrészt ez el tudja vonni a figyelmedet a hiányról és a honvágyról, másrészről megalapozza a kinti életedet. És miért építenél minden újat egy olyan alapra, ami máshova vágyik, mások közé?? Oka van, hogy nekiindultál, hogy kint tanulsz és erre mindig emlékeztetned kell magadat, ha nehéz.

Utólag: Nem kell mindent olyan komolyan venni. A kilométerek csak a térképen látszódnak. Nem annyival másabb, mintha egy másik városban lennél, közelebb az otthonodhoz. 

Ami nekem segít: Elképzelni magamat, ahogyan könnyedén veszem ezt a kétlaki életmódot. Mosolyogva és lelkesen pakolok. Szomorúan, de viccelődve ölelem magamhoz a testvéreimet. Majd kíváncsian sétálok be a kinti szállásomra, köszöntöm a rég látott barátaimat és örömmel járok egyetemre. 

3.) Fontos üzenet: Ha nehéz elbúcsúznod, légy hálás, hogy van valamid/valakid, ami/aki megnehezíti az útnak indulásod.

“How lucky I am to have something that makes saying goodbye so hard.” - A.A.Milne (Kép innen.)

Tudom talán közhelyesen hangzik. De ezt már tavaly is így gondoltam és nem szégyellem másnak is javasolni, mert más megvilágításba helyezi a dolgokat. 

Amikor elszomorít, hogy megint itt kell hagynom a szüleimet, testvéreimet, barátomat és barátaimat. A szobámat és Budapestet. Az itthoni életemet és életvitelemet, minden apró részletével és kidolgozottságával együtt… Akkor olyan nagyon hálásnak érzem magamat egy pillanat alatt. Hiszen azért nehéz elköszönni, mert minden felsoroltat szeretek és hozzám tartozik.  Annyi mindenem van. Így pedig nem olyan nehéz útnak indulni.

 --

Húh. Nem semmi téma. De a végére értem. Tetszett? Írd meg a véleményedet, sokat jelentene egy ilyen személyes poszt alatt.

Hamarosan újra jelentkezem, addig is jó pakolást és repülést Nektek.

Izgalmas hetek elé nézünk.

Szép estét,

Márti 

Ma összegyűjtöttem, hogy milyen változásokra számíthatsz az első hetekben.

Miért gondoltam, hogy írok erről? Mert emlékszem, hogy engem leginkább az ismeretlenbe tartás ijesztett meg tavaly elindulás előtt. 

Könnyebb otthon hagyni a szeretteidet, a megszokott környezetedet, otthonodat és az addigi életedet, ha tudod mikor térsz vissza, mi történik majd veled addig és hogyan tudsz alkalmazkodni ehhez az új rendhez. De ezt nem tudhatod előre. Mindenkinek muszáj megtennie ezt az ismeretlen első lépést a maga módján. És ez nem könnyű.

Hogy el tudd képzelni azonban, hogy mire számíthatsz, megpróbálom leírni mit érdemes tudnod az első héten rád váró történésekről. Ezúttal személyes, lelki szempontból. (Hamarosan érkezik cikk az elköszönés, elrepülés és az első hét eseményeiről.)

Ezek közül sok olyan, amire nem tudsz felkészülni, mindössze tudatosítani magadban, amikor megéled, vagy számítani a megtörténésére, hogy ne érjen váratlanul.

Mind teljesen normális és a külföldi továbbtanulás első fázisának természetes velejárója. Hidd el később majd Te sem cserélnéd el semmivel, hiszen megerősít és hozzád ad. Ha útközben nehéznek éreznéd, gondolj arra, hogy minden, amit egyedül érsz el és oldasz meg, az aranyat ér és már senki nem veheti el tőled. Előnyödre válik. (Akár munkavállalóként. Bár engem a személyes fejlődés jobban motivál.)

Nade lássuk ezeket.

Mire készülj?

Első héten biztos fáradt leszel. Jobban mint később. Egyrészt, mert át kell állnod a más nyelven való kommunikálásra, másrészt mert sok energiát igényel tájékozódni, ügyet intézni és berendelkezni.

Rengeteg információt fogsz hallani és hidd el, sokat elfelejtesz majd. Még akkor is, ha nem olyan típus vagy. Ezért érdemes mindent leírnod és olyan embereket begyűjtened magad köré, akiket meg tudsz kérdezni, vagy akik meg tudnak erősíteni. Tipp: Mihamarabb kerülj be az osztályod/szakod Facebook csoportjába, chat csoportjába.

Az elején semminek nem tudod majd a nevét és még az is lehet, hogy el fogsz tévedni. Kis időbe telik amíg elkezdenek megmaradni a nevek és a helyek, ahova visszatalálsz. A kampuszon pedig tuti, hogy jó sokat fogsz járni kelni, mire minden szegletét felfedezed. De ezt inkább csak élvezd!

Nagyobb igényed lesz rutinokra és szokásokra, mint előtte. Csak az első pár tanítási hét után fogod úgy érezni, hogy ki tudod magadnak alakítani a napi/heti rutinodat, ahogyan neked kényelmes. Az elején minden nap ér majd új impulzus, információ, gondolat és találkozol új emberekkel, felfedezel új eseményeket, megoldási lehetőségeket… Valószínűleg ez személyfüggő, de általánosságban a rutin biztonságot ad és emiatt jobban törekszik rá az ember, ha nincs. Amolyan gyökéreresztés, hovatartozás. De ezekről mind majd később, külön cikkben írok.

Hirtelen rettenetesen szabad leszel és lassan jössz csak rá, hogy egy nagy felelősséggel jár. Még azoknak is, akik hamarabb függetlenedtek, vagy otthon előtte is önállóbbak voltak, teljesen egyedül lakni egy idegen országban nagy változás lesz. Az első pár hét, a költözés és berendezkedés, a főzés, az, hogy mindent egyedül csinálsz, hogy senki nem mondja meg, hogy mikor mit csinálj… Mind olyan, amit elképzelni el tudsz előtte, de megtapasztalni teljesen más lesz. És mivel mindenki máshogy viseli, nehéz rákészülni. 

Ezeket gyűjtöttem ma Nektek össze.

Kihagytam valamit? Írd meg kommentben akár itt, akár az FB társalgóban (http://bit.ly/martamentatarsalgo), kívácsi vagyok.

Az elkövetkezendő hetekben több, rövidebb cikkel készülök, úgyhogy látogass vissza hamar.

Légy jó és élvezd a nyár utolsó heteit.

Szép estét,

Márti

Avagy mit vigyél és mit hagyj inkább itthon, ha külföldi egyetemre készülsz?

Vajon mi lehetne a ‘Nyári teendők külföldre készülőknek’ cikksorozat harmadik és egyben befejező része így augusztus végén, ha nem a Pakolólista?!

Úgyhogy itt van a híres és várva várt Mit pakolj & Mit ne pakolj lista külföldre indulóknak.

És mivel én elég összeszedett embernek tartom magamat, el sem tudom képzelni, hogy ne kategóriánként írjak Nektek tippeket a vinni valókról és itthonhagyandókról.

Lássuk.

Ruhák, cipők & táskák

Amit pakolj

• Célországnak és évszaknak megfelelő ruhák - nem kell sok variáció mindenből és figyelj, hogy inkább praktikus ruhadarabokat válassz, amit több dologgal is tudsz kombinálni!
• Sportruházat, hosszú pizsama és otthoni kényelmes viselet - a lényeg, hogy rétegesen tudj öltözködni kint és bent is (vannak hideg szállások)
• Max. 3 pár cipő - sportcipő, vízálló és téli cipő, valamint strandpapucs - ez a zuhanyzóba (ha olyan), otthonra és uszodába is jó
• Hátizsák, nagyobb vászonszatyor és kis eljárós táska - Érdemes a hátizsákba pakolni, ha olyan járattal mész, ahol ezt pluszban felengedik. Tote bag a bevásárlásokhoz lesz nagyon jó és elengedhetetlen. Kistáska pedig az esti programokhoz. Ezek mind könnyen beférnek, de drágább kint venni, ha ott jössz rá, hogy szükséged van ilyesmikre.
• Ünneplő (szerű), vagyis elegánsabb ruha - Ez fontos lesz iskolai eseményeken, bálokon, esti szórakozások alkalmával. Leggyakrabban marad itthon, egyet mindenképp vigyél magaddal!
• ESŐKABÁT, ESŐKABÁT, ESŐKABÁT - olyan rendes minőségi esőkabát, ami megvéd az angol/ír esőzések alatt is!! Kint sosem tudod mikor kell és nehéz jót, főleg jó áron találni. Hidd el szükséged lesz rá.
• Fürdőruha - ha tervezel úszni járni, vagy néha elnéznél a szaunába
• Egy baseball sapi - ha nem akarsz egyetemi logósat kint venni, ez is jó az eső ellen, jó ha van nálad egy. Szintén elfér a kézipoggyászodon, jobb ha csak rácsatolod a táskádra.
• Sapka, sál, kesztyű, kabát, kendő - Na igen. Nehéz úgy elutazni szeptemberben, hogy nincs évszakváltás és mindenfélét vigyél. Ha karácsonykor hazajössz, akkor addig egy őszi kabát és sok réteges pulcsis öltözködés is megteszi. Főleg mert ezeket érdemes nem becsomagolva szállítani, hanem magadon. Ha nem és befér/rád fér, akkor irány vele a reptér. UI.: Lesz aki meglátogat később? Kérdd meg, hogy a télikabátodban utazzon ki, vagy vigye ki Neked a kezében.

Amit ne pakolj

• Túl sok ruha - Mégha divatos is akarsz lenni. Csak neked lesz nehezebb. Te fogod őket mosni. És nincs rosszabb mint a szekrényben álló pulcsihalom, amikor az egy kedvencedet hordod egész télen és tudod, hogy ezek helyett valami más beférhetett volna.
• Túl sok cipő - Na ez Nekem fájó pont volt. De diákélet, ez van. Itthon hordom az összes cipőmet a szünetekben és variálom össze-vissza, de kint nem fér el több. És nem is kell.
• Olyan ruhadarabok, amiket csak nagyon jó időben tudsz hordani/olyan időben, ami nem vall a célországod időjárására - Ne bizakodj. Nem lesz olyan, hogy egy hétig fordul az időjárás és nem lesz mit felvenned. Elég ezekből 1 db, de tényleg csak egy. Maximum veszel kint, ha nem így alakul. Eláruljam hányszor volt rajtam rövidujjú póló a tavalyi év során? (0.)
• Olyan ruhák/táskák, amiket kapsz/veszel majd az év során - Egyetemi logós, society-s és egyéb pólókra, pulcsikra, tote bag-ekre gondolok. Sok ilyet fogsz kapni/szerezni és nem kell belőle annyi.

Fürdőszoba & egészségügy

Amit pakolj

• Azon termékek, amik Neked beváltak és a célországban nem kaphatóak - Nekem ilyen az alapozóm, púderem, parfümöm és szappanom, mivel többnyire természetes termékeket (főleg dm-ből) veszek és kint nem tudtam megtalálni semmilyen alternatívájukat. Tény: Anglia és Írország (női szemszögből) nagyon lemarad az itthoni drogériák és szépségápolási termékek mögött. Számomra egyszerűbb nagy bőröndben elvinni egy-egy terméket, ami 3 hónapig elég, mint kint keresgélni és próbálgatni (ezt tettem az elején, hosszas volt és utólag többe került), vagy rendelni.
• Fésű, hajgumik, csatok - ha beférnek
• Egy hónapra elég női termékek - Hogy legyen időd kint is megtalálni azt a fajta tampont/betétet, amit otthon használsz. Ebből tuti van kint és nem éri meg ilyen könnyű dolgokkal kitölteni az értékes pakoló teret a bőröndödben.
• Vitaminok és gyógyszerek és pár sebtapasz - Ezt is mind meglehet kapni kint, de jobb ha nem kell érte rohangálni (egyedül betegen) és kéznél van! Valamint kint drágább és gyakran más néven fordulnak elő a gyógyszerek is. Itt Te tudod Neked mi kell. Allergia, megfázás, torokfájás, fejfájás, herpesz, afta ? - gondold végig, hogy mire vagy hajlamos és úgy készítsd össze a kis gyógyszeres úti pakkod. Vitamint én egyszerűség miatt vittem itthonról. De azt lehet kérni látogatót is, hogy hozzon, hiszen kis helyen is elfér sok darab.

Amit ne pakolj

• Általános, mindenhol kapható tisztálkodási és szépségápolási termékek - mint fogkrém, testápoló, sampon, balzsam, körömlakklemosó ilyenek.
• Hajszárító, hajvasaló - Úgyis másmilyen a csatlakozója, nehéz és sok helyet foglal el. Kint tudsz venni a Penneys-ben 3000 forintért (8-10 euróért) olyat, ami kitart az egyetemi éveid alatt.

Konyha & étkezés & háztartás

Amit pakolj

• KV termosz/ Keep cup - Ha van otthon. Ha nincs, akkor már az első héten lesz. Otthonról elindulva, vagy suliban/könyvtárban elfogyasztva. Mindegy. Nagyon hasznos diákkellék!! Angliában és Írországban pediga  legtöbb helyen a saját termoszodban kérheted elvitelre a kv-t/teát és ezt még árengedménnyel is jutalmazzák. Yeey. Hajrá az egyszer használatos, eldobható papírpoharak ellen!
• Egy csomag színfogó - Ha befér viheted itthonról is. Ez pár papírt jelent, egyáltalán nem nehéz, ám annál hasznosabb. De int is megkaphatod. Mosáshoz és annak leegyszerűsítéséhez szuper hasznos. (Hogy ne kelljen 5 félét mosnod idő és pénz miatt se. Színesek mehetnek egybe és fehérek/feketék, amid van.)
• Olyan étel/ital/száraz, ami magyar és muszáj, hogy kint is legyen :) - Kinek mi. Nekem tea, köles és gyulai kolbász. Másnak Túró Rudi és pálinka. Ha befér és van ilyened, akkor ne hagyd itthon!
• CIPŐTISZTÍTÓ - Egyszerűen én nem tudom, hogy az írek mivel tisztítják a cipőiket, de sehol nem kapni normális cipőápolási terméket. Márpedig én nem szeretek egy egész télen át koszos csizmában járni, úgyhogy két kis tégelyem hamar jött velem Dublinba. 

Amit ne pakolj

• Ágynemű, párna
• Bögre, tányérok, víztisztító kancsó
• Műanyag dobozok, evőeszközök
• Szennyes kosár
• Mosópor és öblítő
• Ezeket és ehhez hasonló dolgokat mi sajnos nem engedhetjük meg magunknak, hogy otthonról hozzunk repülővel. Minden ilyen alváshoz való dolgot és konyhafelszerelést kint kell megvenned magadnak.

Tanulás

Amit pakolj

• Körző, vonalzó, számológép - Ha olyan szakra mész, amin használsz ilyesmit, minek mindegyikből újat venni az érettségi után? 
• Naptár, vagy egy mindenes/infós füzet az első hétre - MUST HAVE (és persze egy toll hozzá)
• Matricák, címkék (labelek) - Ha olyan típus vagy mint én, és szükséged van ilyesmire a majd megvett lefűzőidhez, füzeteidhez, akkor ezt könnyebb itthonról vinni. Csak dobj be egy csomaggal és el van intézve.

Amit ne pakolj

• Füzetek, mappák, általános stationery dolgok (toll, ceruza, kiemelő, post-it, nyomtatópapír) - Nehéz és felesleges. Főleg amíg nem is tudod, hogy mire lesz szükséged. Ezeket majd kint megveszed! (Azt a pár dolgot, amit meg nem kapsz ott/ vagy a saját bejáratott márkádat preferálod/egyszerűbb hozni, azt legközelebb viszed, vagy hozatod ismerősökkel. Nekem ezek - hibajavítóbetét, washi tape-ek, üres átlátszó lefűzők, szövegkiemelők)
• Bármilyen irattároló - IKEA-ban ugyanolyan irattároló papucsokat és kisebb íroasztali rendezőket/fakkokat lehet kapni, mint itthon. Ha bármi ilyenre lesz szükséged (egyáltalán nem biztos), akkor kint megveszed.

Elektronika

Amit pakolj

• Telefon
• Laptop - Egy laptop per diák elengedhetetlen az egyetemen. Főleg, ha egyedül élsz külföldön és kell az ügyintézésekhez, eligazodáshoz. Ha nincs, akkor javaslom a beruházást akár itthon, akár kint. (Freshers week-en ilyen árucikkekre is van nagyon sok ajánlat!)
• Külsőaksi - Hosszabb iskolanapokhoz, tanulásokhoz, kirándulásokhoz.
• Kamera/polaroid kamera & film bele - Ha alapból van és használod. Nekem egy polaroid kamerám van. Kicsi és nem nehéz. De imádom, hogy rögtön fizikai a kép és használhatom a kollégiumi szobám díszítésére is. 
• Ebook reader vagy iPad - Hogy az olvasmányaidat online is megvehesd, letölthesd. Egyszerűbb cipelni, mint sok könyvet, vagy csak emiatt egy laptopot. IPad-et egyébként más tanulási célra is ajánlom (jegyzetelni, vetített diákon jelölgetni), de nem létszükséglet ennyi elektronikai (drága) kütyü.
• Hangszóró - Ha van és itthon szoktad használni. De többnyire társaságonként egy legalább mindig akad.
• Egy darab átalakító/adapter - Érdemes az első hétre venned egy átalakítót, hogy rögtön tölthesd, amit kell, ha odaérsz, de venned brit csatlakozó végeket a töltőid végére (Azt ami az usb nyílás és a fal között van a töltők legvégén. :) Az Apple ezeket árulja külön is, iszonyat hasznos. És akkor, ha utazol, csak ezt az egy, kisebb részt kell lecserélned, nem az egész töltőből másik szettet fenntartani.)
• Pendrive-ok (igen több) és egy háttértár - Hogy legyen hordozható adattárolód (nyomtatáshoz, előadásokhoz) és egy nagy biztonsági mentéseket is elbíró háttértárad. Életmentő lehet! Én erre elindulás előtt mindent rátettem itthonról is, amiről nem tudtam eldönteni, hogy kell-e majd, csak, hogy meglegyen.
• Fejhallgató - Koncentrált tanuláshoz a legjobb (éljenek a szipogós és köhögős angolok/írek a könyvtárban). És nagyon hasznos, ha a szomszéd szobában épp a buli, vagy a hülyülés megy. 
• Ethernet-kábel, ha olyan szobád lesz, ahol van vezetékes internet is - Ezt nem adnak, nehéz utánajárni, hogy milyen kell és hol lehet kapni. Viszont gyorsabb és megbízhatóbb az internet, mint a wifi. (Nálunk például az online teszteket nem lehetett iskolán kívüli wifiről kitölteni, mert ha összeomlik az internet és megáll a teszt, akkor az a Te hibád.)

Amit ne pakolj

• Elosztó és hosszabbító - hiszen mire mész egy magyar elosztóval/hosszabbítóval? Ha szükséged lesz rá, kint veszel. Az én szobámban pl. 8 db konnektor volt és nem használtam semmi ilyesmit. Ami javallott azonban, hogy egy hosszított töltőzsinórt vegyél a telefonodhoz/laptopodhoz igény szerint, hogy se a szálláson, se a könyvtárban/kávézóban ne legyen belőle problémád, ha messzebb ülsz.
• Asztali gép - Alig megoldható, nem érdemes!
• Nyomtató - Hallottam már ilyet. Felesleges. Ezt minden egyetem biztosítja.

Szobadekor & tárolás & egyéb

Amit pakolj

• Valami, ami otthonosabbá teszi a szobádat - Akár valami kisebb szobadísz, vagy fénysor, vagy ahova felakaszthatsz képeket. De lehet csak egy zsinór és rajta csipeszek. Ilyeneket amúgy kint is találsz és nem kell túlzásba vinni. 
• Valami otthonról - Nekem pl. a falinaptáram és a vekkerórám. De lehet ez bármi. Ez plakát, kisebb tárolódoboz, kép, apróbb tárgy, .. Ami az otthoni szobádra emlékeztet. 
• KISLAKAT! - Első héten 3 helyen jött szembe velem és nem tudtam, honnan szerezhetnék. Postaládára, iskolai szekrényre és sportközpontos öltözőszekrényre alkalmas számzáras lakat.
• Kártyatartó (átlátszó, vagy a telefon hátuljára) és kispénztárca - Sok új iratod és kártyád lesz, főleg, ha a szobakulcsod is egy kártya (mint Nekem volt) és kell majd egy könnyen előkapható, kéznél lévő tároló. Mint itthon is a diák/bérlet kombóhoz. Eat semmiképp ne hagyd otthon! Kispénztárca pedig az aprónak. Mosáshoz, kv-záshoz, automatába. Hidd el gyűjteni fogod.

Amit ne pakolj

• Mécsestartó - Úgyse lehet majd (valószínűleg) mécsest gyújtanod.
• Növényke - Jól néznek ki, de nem erre az itt-ott életre vannak kitalálva. Hiába egy kis kaktusz. Azt nem hagyhatod egy bezárt sötét szobában egész nyárra.
• Könyvek - Majd kint veszel, ha olvasnál. Vagy ott a könyvtár. Ne vigyél feleslegesen itthonról regényeket (a POKET-et tudom ilyen célra ajánlani), mert nem lesz rá időd és nehéz cipelni/tárolni. Meg lehet, hogy inkább angol, témába illő könyv érdekel majd. Ha vágysz magyar könyvre, akkor vagy postán küldess valakivel, vagy minden hazamenetelnél hozz el magaddal egy újat és vidd vissza az előzőt. 

Azt hiszem ez az én ULTIMATE listám külföldre utazóknak. Hajrá a pakolással. Nem könnyű egy/két nagybőröndbe mindent bepakolni. De nem is lehetetlen. Ilyesmi tippekkel jövök legközelebb, most csak a pakolni valókról írtam.

Remélem segítettem.

Szép hetet. És váá, nemsokára szeptember.

Találkozunk legközelebb,

Márti

UI.: Diákok figyelem! Megnyitottam az FB társalgónk ajtaját.

Gyere csatlakozz Te is, hogy ki- és megbeszélhessük a külföldi továbbtanulás apró-cseprő dolgait, ezzel is segítve egymást! http://bit.ly/martamentatarsalgo

Így érzem magmat most, hogy nemsokára megint megyek vissza és kezdődik a tanév

Amióta szeptember elsején lapoztam a nagy falinaptáramban rátelepedett egy kisebb kő a szívemre. Nagyot sóhajtok most. Telik a nyár és nemsokára szeptember. Az pedig számomra tavaly egy életre szóló kaland kezdetét jelentette, tele megpróbáltatásokkal. 

Ha hagyom elhatalmasodni magamon ezt a nyomásszerű érzést, akkor könnyen befeszülök és siettetem magamat. Még még. “Intézz el még több dolgot, menj el még sok-sok helyre a barátokkal, tölts még időt a családdal, szervezz még programokat és látogass rendezvényeket…“ kapcsol be a kis hang és mondogatom magamnak. 

De ez így nem jó. Ha ezt csinálom nem lesz lehetőségem élvezni a maradék fél hónapot, amit még szabadon oszthatok be Írországba visszautazásom előtt. Muszáj ezzel felhagynom. Ilyenkor megpróbálom visszarángatni magamat a jelenbe és arra fókuszálni, ami most van.

Nem hazudok, ez még mindig nehéz. Nem tanultam meg kezelni, elengedni teljesen. Talán egy év múlva már nem lesz így. Talán akkor már kevésbé lesz szívszorító pakolni és búcsúzkodni újra és újra. Gondolom. 

Szóval minden nap küzdök ezzel, még nem szoktam hozzá ehhez az életstílushoz. De fejlődöm, egyre jobb vagyok benne. Egyre többször veszem észre, hogy jön ez az aggodalmaskodás, előre nosztalgiázás és szorító érzés, és csitítom el mégis. 

Szerintem a tavalyi év augusztusa él bennem még ilyen élénken, amikor a totál ismeretlenbe indultam útnak. Emlékszem, hogy hogy dobogott a szívem az utolsó este. Mennyire ragaszkodtam hirtelen minden ismerős dologhoz, érzéshez és illathoz. Tudtam, csak elindulni nehéz, de az első lépés előtt vonakodtam. És megannyiszor megkérdeztem magamat: “Biztos, hogy ezt akarom csinálni? Nade tényleg biztos? .. És még mindig biztos?”. Mindeddig az volt. 

És a motivációról és az utolsó pár nap érzéseiről is tervezek írni Nektek. Ma a visszaköszönő emlékekről csupán és a jelenlegi kedvemről.

Hiszen igazán jó arra gondolnom és emlékeztetnem magamat, hogy mi mindent szereztem és alakítottam ki magamnak Dublinban azóta a bizonyos szeptember 2-a óta. Lassan lassan ott is lesz egy teljes életem?

Volt egy rövidebb periódus (amióta úgy éreztem el kezdtem oda is tartozni, ide pedig kevésbé), amikor olyan hontalannak éreztem magamat. Félig itt, félig ott.

Ezen ilyenkor nyáron, vagy a tanév közepén átlendülök és az adott tartózkodási helyem dominál. A nyári szünet ebből a szempontból is trükkös talán. Elég hosszú, hogy visszaszokj és nehéz legyen újra útra kelni. De mégis rövid, hamar eltelik, ha azokkal töltöd, akiket szeretsz.

Tulajdonképpen nagyon nagyon sok érzelem és gondolat kavarog a fejemben ezzel kapcsolatban az első nap óta, de amit bárkinek javasolni tudok és engem is leginkább megnyugtat, ha csak megfigyelek és felfedezem ezeknek az áramlását. Hiszen folyamatosan változik a városhoz, emberekhez, tanulmányaimhoz, magamhoz és ehhez az egész nagy kalandhoz való hozzáállásom.

Ma alig várom, hogy kezdődjön az egyetem, hogy újra lássam az ismerős arcokat és mindenki elmesélje milyen nyara volt. Várom a labor órákat, az új kihívásokat és kissé hiányzik megint az önellátás, egyedülélés. 

Holnap pedig újra vágyni fogok az otthoni civakodásra, a testvéreimmel való osztozkodásra és az anyukám főztjére. Arra, hogy ne legyek teljesen egyedül. Hogy bármikor összefuthassak a városban akivel csak szeretnék.

Dehát ez így a normális. Szerintem.

És hű de mennyi kompromisszum. Ám nem a világ vége. 

És így egy év távlatából visszatekintve állíthatom, hogy repül az idő. De még mennyire. Úgyhogy az a legjobb, hogy ezt pont így, a kettősségével együtt élem meg.

Ti hogy vagytok most? Hogy látjátok/érzitek ezt? 

És szeretnétek még erről és ilyesmikről olvasni?

Remélem tetszett a mai, eddigiektől eltérő cikkem is.

Hamarosan újra jelentkezem,

Márti

Gyorstalpaló külföldön továbbtanulóknak szálláskeresés témában

STEP 1 : a KERESÉS folyamata

Olvasd el, ha mindened megvan az új tanévre, de még nincs hol laknod!

(Tudom miről beszélek, én is ilyen voltam.)

Szállás téma

Az egyetemed és szakod után talán a legfontosabb és legmeghatározóbb a lakhelyed lesz külföldi továbbtanulásod során, a hely ahol élni fogsz. Egyedül. 

Éppen ezért igazán fontos, hogy ne egy lyukban lakj, vagy egy kis szobán osztozz idegenekkel. Hanem egy olyan helyen, amit magadénak tudsz érezni, otthonosan berendezni és ahova visszavonulhatsz, ha arra van szükséged.

Ezért gondolom úgy, hogy a szállás kérdés nem az egyszerűbb döntések köze tartozik és időt igényel. Főleg ha olyan célországba/városba mész, ahol nem szerencsés a helyzet és önmagában nehéz (jó) helyet találni.

Dublin és London pedig sajnos pont ezek közül való. 

Rettenet milyen krízishelyzet van lakhatás terén egyes városokban. Dublinban elképesztően borsos árak vannak és egy nehezen leállítható spirál zajlik, miszerint akkora a hiány, hogy bármilyen rossz állapotú vagy kicsi szobáért elkérnek egy vagyont és emberek megveszik.

Nyilván nem tudok mindenkinek személy szerint tanácsot adni, de ma megosztom azokat a tippeket, amik segítségedre lesznek, attól függetlenül hova mész külföldre tanulni.

Szállást találni, lefoglalni és kifizetni egy NEHÉZ folyamat. Ezt tartsd észben amikor neki állsz és ne vedd félvállról.

Szóval, mi könnyítheti meg ezt? Csapjunk bele.. 

STEP 1: keresés folyamata

Hogyan állj neki a keresésnek, milyen oldalakon nézz szét és hogyan menj biztosra/kerüld el a kellemetlen helyzeteket?

Kezdd az egyetemeddel

1.) Először is nézz szét az egyetemed által működtetett szállások és kollégiumok körében. Sok nagy egyetem nem tudja megengedni magának, hogy minden diákja számára biztosítson lakhatást. De az első éveseket és azok közül is a külföldieket/messze lakókat előnyben részesítik. Azt mondanám, hogy első évben ez a legbiztosabb és legkényelmesebb opció, még akkor is, ha nem a legolcsóbb megoldás. 

2.) Némely esetben az egyetem egyáltalán nem rendelkezik saját szállással, ilyenkor választ egy privát céget vagy államilag működtetett szervezetet, aki szimpatikus a számára és be tud állni mögéjük. Ilyenkor tudhatod, hogy az egyetemed jó szívvel ajánlja diákjainak ezen külsős intézetek szobáit és lakhatási körülményeit (még ha pénzt is kap az együttműködéséért). Ez legyen a második opciód. 

ELSŐ ÉVBEN MINDIG HALLGASS AZ EGYETEMEDRE, HA VÁSÁRLÁSRA KERÜL SOR.

(Miért? Hiszen ezeket a cégeket diákok számára előnyös szempontok alapján emeli ki a sok közül, hogy ne neked kelljen döntened. Gondolok itt telefonszolgáltatóra, bankra, szállásra, könyvesboltra és a többi. Többnyire minden téren egy partner megállapodással rendelkezik és felajánlott kedvezményekkel szeretne bátorítani, rábírni Téged és a többi diákot a választásra.

Persze csak olyan dolog mellett köteleződj el, amire amúgy is szükséged van és nyilván tájékozódj előtte minden esetben! De ha egyszer már elhatároztad magadat a választott egyetemed mellett és meg tudsz bennük bízni, akkor az ajánlásaiban is meg kell tudnod. Neked akarnak jót.)

Ezeket többnyire az egyetemed honlapján, vagy e-mail-jeiben könnyen megtalálod.

3.) Ha ez vagy ezek az egyetemed által támogatott és favorizált szálláshelyek sem jönnek be, túl drágák vagy tele vannak, a következő opcióid vannak: egyetemi Facebook csoportok szálláskeresésre, egyetemi szálláskereső fórum vagy honlap és a csoporttársaid/évfolyamtársaid meglévő szállásainak betöltetlen helyei.

Ezek a legkönnyebben és leggyorsabban elintézhető szobák, hiszen valaki már végigjárta a kiválasztás és az ügyintézés szakaszát. Neked csak lelevelezned, aláírnod és kifizetned kell. 

Ha ez a 3 pont még mindig nem szolgált megfelelő vagy elérhető szállással, akkor…

Állítsd össze a szempontlistád. 

Mielőtt tovább mennél, állj meg és írd össze mit keresel. Havi maximum bérleti díj, körzet és távolság az egyetemedtől. Légy őszinte és reális. EZ FONTOS. Ez egyrészt leszűkíti, azaz megkönnyíti a keresésed, másrészt tudni fogod, hogy mi alá nem adhatod, milyen ár fölé nem mehetsz, hiszen az már túl nagy kompromisszum lenne Neked.

1.) Egyéb privát diákszállások.

Ezt azért írtam elsőnek és gondolom a legjobb megoldásnak, mert ilyen oldalakon a tanév szerinti időre tudod kivenni a helyet (azaz a bérlési időszak/rental period az ország iskoláinak dárumaihoz igazodik) és nyáron nem kell feleslegesen fizetned a távollétedben.

Online keresés alapján, használd ezeket a kifejezéseket: student accommodation, student housing, flat for students, valamint elé írhatod, hogy private és mögé a helyet (város, vagy még pontosabban környék), vagy akár az egyetemedet is mellé adhatod, hogy elérhető távolságban találjon.

2.) Először a város, majd az ország főbb szálláskereső oldalai. 

Ezek Írországban a következők: www.daft.ie, www.rent.ie, www.collegecribs.ie, www.myhome.ie, www.property.ie

Angliában: www.rightmove.co.uk

Hollandiában: www.pararius.com/english

Ez a tipikus esete a lakáskeresésnek. Mindent csinálj úgy, ahogyan otthon tennéd, csak talán legyél még elővigyázatosabb!

Semmiképp ne fizess (maximum kauciót), amíg nem láttad a helyet személyesen. Ha rendes a főbérlő/landlord, akkor meg fogja érteni, hogy külföldi vagy és szeptemberben tudod csak átvenni a helyet. Akkor tudsz első bérleti díjat fizetni, ha láttad miért fizetsz.

Ha van (már) kint ismerősöd/ leendő egyetemi társad, akár meghatalmazással intézheted a bérlést még itthonról is.

Nézz utána, hogy milyen szempontokra kell figyelni az adott országban történő szállásbérléshez. (Hamar kideríthető. Cikkek és videók ezreit találod az interneten.) Dublinban például elég fontos, hogy a hely jól szigetelt és befűthető legyen, erre egy külön számadat van megadva minden portálon a hely leírásában. Könnyen megtaláltam, hogy milyen értéktől felfelé érdemes elgondolkodni a hely kibérlésén.

3.) Alternatív opciók: host családok (Digs/Lodgings), diákszállók/hostelek, apartmanok és hotelek (Booking-on és Airbnb-n akár). 

Az utóbbiak főleg arra az eshetőségre, ha nem találtál semmi más egy évig elviselhető/járható opciót és szükséged van egy szállásra, amíg találsz valami diák-barátabb megoldást a tanévre.

Host család esetén gondold át, hogy mennyire lenne számodra kényelmes egy ismeretlen családdal lakni. Számolj a kulturális és az alapvető családok életvitele közötti különbségekkel. A limitált szabadsággal és személyes térrel. Valamint a konyhahasználattal (Használhatod-e a konyhát, vagy főznek Rád? Ha igen, mikor és mennyi időre? …) és egyéb otthoni teendőkön/házimunkán való osztozással.

STEP 2: lefoglalás és fizetés 

Mindenképp legyen írásos szerződés és hivatalos számla. Legyen benne leírva, hogy milyen gyakran, mennyit és milyen formában (kp vagy utalás) fizetsz majd; kinek mik a jogai, kár esetén mi történik, ki értesítendő.

Egy szülő ebben biztosan jártas lesz, ugyanaz vonatkozik külföldi bérleményekre is, mint itthon. Egyéb és eltérő jogi szabályoknak pedig utána kell járni.

Erről részletesebben külön cikkek érkeznek majd. Diákokat érintő szállásbérlés téren.

STEP 3: érkezés és berendezkedés 

Legtöbb esetben megkérdezik Tőled, de ha mégsem, Te informáld a szálláshelyedet, hogy mikor érkezel. (Minél pontosabb, annál jobb.) 

Amit mindenképp tudj, mielőtt elindulsz/megérkeznél: hol és kitől tudod átvenni a szállásod kulcsát, milyen telefonszámot tudsz hívni, ha késel/nem találod a helyet/személyt és hogy mivel rendelkezik a szállásod.

Én késő délután érkeztem meg a végleges szállásomra, ahol már elfogyott a csomagban megvehető takaró/párna/huzat hármas, így a boltzárások előtt kellett rohannom estére ágyneműt venni. 

Berendezkedés terén pedig azt javaslom, hogy először pakolj ki, fedezd fel a teret és lassan, a használat közben felmerülő és hiányzó dolgokat (csak ami szükséges) vedd meg. 

Erről is jön még cikk. Hiszen nem mindegy, hogy mennyi dolgot halmozol fel, ha a következő nyáron tárolnod kell őket, vagy hazahoznod magaddal.

Ennyit mára. 

Ha ebben a helyzetben vagy, ess neki! Kissé hosszú az első lépés, a keresés folyamata. De tényleg fontos, hogy jó helyed legyen, jól érezd magad és teljesíteni tudj az egyetemen!

A két további, itt csak megemlített lépéssel szeptember elején érkezem. 

Addig egyéb érdekes írásokat várhattok, úgyhogy nézz vissza hamar. 

És szép hetet Neked.

Üdv,

Márti

Sokan kérdés nélkül feltételezik, hogy Erasmus-ra/csereprogramra menni ugyanolyan, mint 3 vagy 4 évig külföldön tanulni. Ám ez nem igaz. 

Ma pedig megpróbálom összeszedni, hogy az időtartamon túl miben tér el a kettő egymástól.

Mielőtt azonban belekezdenék, szeretném elmondani, hogy én még nem voltam Erasmus-on, sem más egyetemi külföldi úton, a tapasztalataimat a három hónapos oxfordi nyelvtanuló utamra és a barátaim által elmesélt állításokra alapozom, kiegészítve az eddigi dublini egyetemi élményeimmel. 

Harmadévben magam is tervezek messzebbre menni, erről testközelből majd akkor tudok nyilatkozni.

Különbségek

1.) Időtartam és motiváció

Kezdjük az alapvetővel. Egy csereprogram célja teljesen más. Egy megszokott egyetemi közösségből, követelményrendszerből való kiszakadás az élményszerzés, világlátás és kapcsolatépítés szempontjából. Még ha szak szerint is választasz egyetemet a csere helyszínéül, elsősorban nem a tanulmányi fejlődésért mész ki. Ezért tart többnyire csak fél évig.

Ezzel szemben, habár a nagy képben ez mind benne van a külföldi továbbtanulásnál is (! nálam is) és mindenkinek más elsődleges indíttatása van, a legtöbb esetben a tanulmányi oldal a fő motiváció.

2.) Berendezkedés

Az előző pontból kifolyólag a berendezkedés is eltérő. Ha tudod, hogy csak fél évre mész, másként állsz hozzá a dolgokhoz, mintha 3-4 évre szól valami. Az előbbi esetben szerintem merészebb, bevállalóbb vagy, tudod, hogy nem tart örökké, most van lehetőséged mindent kipróbálni. Nyilván szeretnél beilleszkedni és komfortosan érezni magadat a csereprogram során is, de ez nem a legfontosabb szempont. Ellenben a külföldi továbbtanulással, ahol nehéz úgy teljesítened és beilleszkedned, ha nincs előtte minden elrendezve a lakhatásoddal kapcsolatban és előteremtve az önálló életviteledhez, annak sikerességéhez. (Mint bevásárlás, mosás, takarítás, egyetemre bejárás/közlekedés, iratok, igazolványok, biztosítás, …) 

3.) Barátszerzés

Erasmus és erasmus-szerű programokon sok a nemzetközi diák, mindenki más kultúrából érkezik és valószínűleg mindenkinek más jelent újdonságot és kihívást. Amikor Oxfordban laktam nagyon sok emberrel ismerkedtem meg rövid időn belül és gyorsan barátokra találtam. 

Az a személyes tapasztalatom, hogy külföldi diákként azokkal a tanulókkal könnyebb megtalálni a közös hangot, akik hasonló indíttatásból jönnek össze egy helyre. Oxfordba mindenki nyelvet tanulni érkezett, eltökélt volt, kíváncsi és nyitott. Ezek pedig jobban összekötnek két embert, mint egy választott szak iránti érdeklődés egyetemen. Nem tartom tehát véletlennek, hogy Dublinban is hamarabb barátkoztam össze amerikaiakkal és európaiakkal, mint írekkel. Nem hovatartozás, nem vallás, nem etnikum, hanem az élethelyzet és a problémák, amikben osztoztunk. 

Ezen kívül (egymásra találás) pedig mást keresel egy barátban, akivel pár hónapot töltesz, mint akivel 4 évig egy egyetemre jársz. Nem minősíteni szeretném ezeket a kapcsolatokat, csupán megkülönböztetni. Még az is lehet, hogy ez a tudat csak nehezít a helyzetünkön. Ha elvárások nélkül, bátran barátkozunk több az esélyünk, nem? Egyik legkedvesebb barátnőmmel egy hetet töltöttem együtt, amikor megismerkedtünk és mégis olyan érzés, mintha a lelki társamra találtam volna rá. 

Egy szóval más a közeg és a helyzet, így másmilyenek az emberek és a megkötött barátságok is. Majdhogynem törvényszerű.

4.) Tanulás és vizsga

Külföldön tanulni nem könnyű. Főleg nem az elején. Ahhoz, hogy megszerezd a diplomádat és közben/később eredményes legyél, a fokozatosság elve vezet. Bele kell rázódnod az angol nyelvű előadás hallgatásba, olvasmánylistába és jegyzetelésbe.

Míg Erasmuson próbálgathatsz, kísérletezhetsz és kissé szabadabb vagy a tanulmányi követelményeket tekintve. Eleinte. Amiben a csereprogram megkönnyíti a dolgodat az elején, a barátkozás terén és az élményszerzésben, azt később dupla teherként teszi majd Rád. Hazaérve egyszerre visszacsöppensz az addig eltelt félév tanulmányi kihívásaiba. Egymás után kell mindkét egyetemen felkészülnöd és levizsgáznod, behoznod minden lemaradást és teljesítened az otthoni folytatás érdekében. 

5.) Érzések, gondolatok

És itt nem csak a honvágyra gondolok. Persze arra is. De számomra a legnagyobb különbséget egy diák érzelmi és gondolati világa, mentális jóléte jelenti. Olyan dolgok, amik nem feltétlen jönnek elő fél év alatt. Az, hogy mennyire viseled jól az egyedüllétet, mennyire vagy képes és nyitott szocializálódni, milyen gyakran vágyódsz haza és mindezek közben mit gondolsz a meghozott döntéseidről a külföldi továbbtanulást illetően. Hiszen ez mind meghatározza, hogy hogyan érzed majd magadat. Ha jól érzed magadat, akkor képes vagy leküzdeni az akadályokat és túlélni a nehezebb napokat, fejlődni és tanulni hosszútávon is. Ha pedig mindez túl nagy kihívást jelent Neked és összetörsz, akkor az élmény nem fog hozzád tenni, csak elveszi Tőled a motivációdat és a problémamegoldó képességedet. Nem is beszélve a tanulmányi helytállásról.

Itt nem azt állítom, hogy Erasmus-on nem kell ilyenekkel szembenézned, csupán úgy tapasztaltam, hogy ezeket az érzéseket és problémákat nem kíséri az “ez örökké fog tartani” gondolat és annak nyomasztó súlya. 

Egy csereprogramon és az első egy hónapban külföldi egyetemi éveid során is az izgatottság, a csodálkozás, jókedv, nyitottság, fáradhatatlanság és hála érzések (és egy általános pozitív hangulat) lesznek főszerepben. Az egész hatalmas bulinak tűnik, még a sok feladat ellenére is. Az ezt követő fáradtság, kételkedés, kemény munka és a társai pedig nem mindenkinek bukkannak fel a fél év során, hiszen félúton áthelyeződik a fókusz. Végre vannak barátaid, kezdesz beleszokni és máris ott kacsintgat a vége, így próbálod kihasználni, nem akarod, hogy vége legyen. Ez egy előnyös dinamika. Szimplán másként van külföldi továbbtanulásnál.

Mint szerintem a külföldi diáklét legnagyobb kérdése, ám mégis a legkevésbé boncolgatott témája, sok cikket tervezek még írni erről a belső oldalról. A személyes megélésről, lelki folyamatokról.

Azt hiszem ennyit a különbségekről. Kihagytam valamit? Vagy Te másként élted meg valamelyiket a kettő közül? Esetleg tapasztalattal rendelkezel mindkét típusú külföldi tanulás terén?

Írd meg, kíváncsi vagyok!

Befejezésként pedig íme a hasonlóságok. Mit adhat egy Erasmus/rövidebb csereprogram/esetleg nyári külföldi nyelvtanulás, ha utána külföldre mennél egyetemre/mesterképzésre?

Mindent. Azaz tökéletes ízelítőt. Engem Oxford és a pár hónapos élményeim tökéletesen felkészítettek arra, mi vár majd Rám kint, csak kicsit nagyobb mértékben, hosszabb ideig. Megtapasztaltam az egyedül élést, a bevásárlást, főzést, barátszerzést, tanulást és az egyedüllétet/honvágyat. Nagyon vártam, hogy mihamarabb hasonlóban legyen részem. Könnyen el tudtam dönteni, hogy habár már ilyen rövid idő alatt is rengeteg nehézségben volt részem és rettenetesen hiányoltam a családomat és barátaimat, nekem ez igenis való, meg tudnék birkózni vele hosszútávon is.

Amikor pedig pakoltam és repültem, ezt az emlékképet hívtam elő, hasonlóképp tekintettem a közelgő ismeretlen kalandra. Amiben végül igazam is lett, azt hiszem. A fent felsorolt különbségeket kivéve. Különös tekintettel az ötös pontra.

Remélem el tudtalak gondolkodtatni és érdekesnek találtad a mai cikket.

Szép hétvégét és viszlát legközelebb,

Márti

Nekem a múlt héten sikerült befejeznem a jogsimat és arra gondoltam, hogy lehet hasznos információval tudok szolgálni azoknak, akik külföldi továbbtanulás miatt nem tudják ennek a hogyanját. 

Persze ez attól függ, hogy kinek mikor jut eszébe/érik meg rá/kezdi el érdekelni vagy lesz  szüksége egy jogosítványra. 

Ha korán, akkor jó esetben az utolsó év előtti nyáron, vagy az érettségi időszak előtt el tudod kezdeni és szép lassan, fokozatosan haladni vele amíg be nem fejezed. De olyannal is találkoztam, akik érettségi alatt teljesítette ezt is, le a kalappal!

Ha később, mint ahogyan velem volt, és külföldre készülsz, akkor pedig 2 opciód van. Vagy itthon, vagy a külföldi célországban csinálod meg. Én itthon tettem le és több okból döntöttem így. Íme ezek:

Vezetni megtanulni igen nagy felelősség és önmagában nehéz feladat, számomra biztonságosabbnak tűnt a saját nyelvemen tanulni (de ez talán még a legkisebb)

Írországban és Angliában is a másik oldalon közlekednek, amit még gyalogosként sem sikerült megszoknom

Itthon sokkal több gyakorlati órát kell venned, mint külföldön, és az autót biztosítja az autós iskola. Ezzel szemben Írországban összesen 12 darab 60 perces óra a megkövetelt, amihez jár egy átmeneti jogosítvány. Ezután szerezhető meg a végleges engedély. Ehhez a legtöbben a saját autójukon gyakorolnak még előtte, amire nekem külföldiként nem lett volna lehetőségem. Vagy ha igen, borsos áron.

Sokkal több olyan esetre tudtam gondolni itthon, amikor szükségem lenne egy jogosítványra. Fenntartani egy autót nem olcsó mulatság és biztos voltam benne, hogy Dublinban nem sokszor fogom használni az elkövetkező években. Érvényességét tekintve pedig mindegy hol szerzem meg, a másik országban is használhatom majd. 

Valamint az EU-ban megszerzett jogosítvány feltételei kimondják, hogy “abban az országban kell vezetői engedélyért folyamodnia, ahol a szokásos tartózkodási helye, illetve állandó lakóhelye van,”, ami elég sok, “egy adott naptári évben legalább 185 napot tartózkodjon az országban” jelent. 

(De ez senkit nem tántoríthat vissza, mert külön rész vonatkozik ránk, tanulókra, biztosítva, hogy bármelyik országban letehessük a szükséges vizsgákat. “Ha Ön azért költözik külföldre, hogy ott egyetemi, illetve főiskolai tanulmányokat folytasson, az nem jelenti azt, hogy a szokásos tartózkodási helye megváltozik. De ebben az esetben is igényelhet vezetői engedélyt a külföldi országban, ha bizonyítani tudja, hogy legalább 6 hónapja ott tanul.” - Forrás: europa.eu) 

(Árban hasonló. Itthon 3-400 ezer forint körül, Írországban 7-800 euró. Angliában több, 1400 font körül.)

Szóval miután eldöntöttem, hogy itthon szerzem meg, már csak az időkeretet kellett mérlegelnem. Itthon az alábbi részekből áll a jogosítvány megszerzése: KRESZ vizsga, elsősegély vizsga és forgalmi vizsga. Amiknek nincs konkrét megszerzési idejük, körülménytől, autós iskolától, személytől és igénytől függnek. 

Ahogyan én mértem fel egy nyár alatt megszerezhető, de az elkötelezettséget és sok időráfordítást igényel. Ha sokat utazol, nem akarsz sietni, vagy csak sokan vannak nyáron és nem tudsz úgy haladni, ahogyan eltervezted, akkor javaslom, hogy több részben tedd le. 

De hogyan?

Én az elutazásom előtti nyáron megcsináltam a kresz tanfolyamot (online) és letettem a kresz vizsgám. Másra nem nagyon maradt időm és ahogy rájöttem NEM érdemes belekezdeni a vezetésbe, ha nem tudod egyben végigcsinálni. Kidobott pénz lesz, ha hónapokig nem tudsz gyakorolni, hiszen ezek az alapok és egyszerű elfelejteni valamit, amit még nem is tudsz rendesen. 

Decemberben szintén nem voltam itthon eleget a folytatáshoz, de a következő nyáron (most), az első és második év között igen. 

Amit javaslok:

1.) Először keress egy jó oktatót, aki elvállal és csak utána iratkozz be egy autósiskolába, hogy ne kelljen fizetned az átiratkozásért. (és ezt még a kresz előtt értem)

2.) Miután megszerezted a kresz vizsgádat 2 éved van rá, hogy meglegyen a jogsid, úgyhogy ne hagyd elévülni, de legyél tisztában a határidőkkel.

3.) Ha két részletben csinálod, mint én, nézd át a kreszt egy év után, mielőtt vezetni mész. Sokat fogsz felejteni, főleg, ha egy másik országban közlekedsz (csak gyalogosként).

4.) A forgalmit azonnal kezd el, amint nyáron hazajössz. De erről és az esetedről (hogy külföldön tanulsz és szeptember előtt be kell fejezned) mindenképp tudjon az oktatód!

5.) Már a gyakorlati órák alatt jelentkezz be elsősegély vizsgára és tudd le mielőtt forgalmi vizsgára mennél. (Így semmi más nem marad hátra, mint igényelni a jogosítványodat 3 napra rá. Ha nem tudod akár nem is kell megvárnod az elkészültét, de nem kellesz máshoz személyesen.)

Én május végén kezdtem el vezetni járni az oktatómhoz és 2 hét szünettel együtt július végére a kezemben tarthatom a jogsimat. Ehhez levezettem a megadott 580 km-t a megkövetelt 30 óra helyett 40 alatt. És körülbelül heti 2x, 3x mentem vezetni 1.5 órás dupla órákra (1 óra 45 percnek felel meg).

Szerintem nem kapkodtam, biztosra mentem. Lehet ennél gyorsabban és komótosabban is megszerezni. Az biztos, hogy egyedül erre a felére elég egy nyár és ha előre tudod, akkor érdemes belevágnod!

Kinek van már jogsija? Ki tervezi hamarosan megszerezni?

Gratulálok és sok sikert!!

Viszlát legközelebb,

Márti

Íme még egy rövid és informáló cikk az alapokról mindazoknak, akik külföldre készülnek tanulni menni.

Hogyan is néznek ki az egyetemi jegyek itthon és külföldön?

Magyarországon az egytől ötig tartó skála maradt meg az egyetemeken is, különböző százalék határokkal. 

A legtöbb angol nyelvterületen ellenben egy másmilyen osztályzási sémát használnak, ami az alábbi módon néz ki.

Szintén 5 lehetséges érdemjegyet lehet elérni, többnyire ezekkel a százalékokkal behatárolva:

Ezzel kapcsolatban talán nem is kell mást mondani, mert elég egyszerűen értelmezhető. Szimplán különbözik attól amit megszoktunk gimnáziumban.

Íme egyetlen észrevétel/személyes komment azonban arról, hogy mi számít jónak és mi a reálisan elérhető ezen érdemjegyek közül. (És ezt az én elmúlt egy évemen alapozom.:))

Egyetemen kissé másként osztályoznak a professzorok és tanárok. A first azért kezdődik 70%-nál, mert roppant nehéz e-felett teljesíteni. Ha valaki First-öt szerez, az már nagyon szép eredmény. Nem számít, hogy az 72 vagy 79%. 

Amit eddig gimiben tapasztaltál, hogy a sikeres tanulók 80-90% körül vagy még feljebb vannak, azt ezúttal el is felejtheted. Mert nem azt kérik majd számon, hogy mennyire jól tudsz megjegyezni valamit, vagy visszaadni egy tankönyv/tanóra anyagát, hanem, hogy mennyire vagy képes önállóan gondolkodni, véleményt formálni, kritikusan hozzáállni egy adott témához. Valamint mi pluszt tettél a megértésedért, mit olvastál hozzá a saját idődben, önszántadból. 

Ezt talán az első héten el is fogják mondani az egyetemeden. De jegyezd meg jól, főleg, ha maximalista vagy: a 70% fölötti eredmény csodás és első évben a 2.1 is reális, hiszen akkor kezdesz el belerázódni és felvenni az egyetem ritmusát. 

Ne gondold, hogy veled másként lesz, ne akarj semmit bizonyítani, inkább fogadd el, hogy másmilyen ez a rendszer és ne hasonlítgasd magadat magyar diákokhoz, az ő eredményeikhez. Ha nem teszel így, el fogsz fáradni nagyon hamar és nem lesz sikerélményed, anélkül pedig külföldön, ahova tanulás miatt mentél, iszonyatosan nehéz lesz.

Erről és egyetemi hajtásról/stresszről írok később részletesebben is.

Mára ennyit a jegyekről és az elérhető eredményekről. 

Kérdéseket itt is és a blog instagram oldalán (dublinbamentamarta) is fogadok.

Legyetek jók,

Viszlát legközelebb!

Márti