Minden amit tudni akartál a gap year-ről, azaz arról a kihagyott egy (több) évről, amit gimnázium után, egyetem előtt valami teljesen mással foglalkozva töltesz.

Part 2/2. - Miért lesz jó nekem? Mit szólnak majd a többiek? Diákkal vagy anélkül? …

És akkor íme a második része az előző cikkemnek, amelyben további releváns kérdéseket válaszolok meg a kihagyott éveddel kapcsolatban. 

Igaz, hogy egy év kihagyás után nehezebben megy majd a tanulás?

Nem kifejezetten. A gimnáziumi és egyetemi számonkérések és az ezáltal megkövetelt munkatempó, valamint a te tanulási technikáid is eléggé különbözőek lesznek. Két gimis év között talán sokat számítana egy kihagyott év, melyet nem feltétlen töltöttél tanulással. De nekem az a tapasztalatom, hogy egy év lazább időbeosztás és kevesebb felkészülés után az egyetemen 1 hónap alatt visszaszoksz, ami pont biztosított is, hiszen a legtöbb egyetem folyamatosan mélyül bele az új tanév menetébe, nem ugrik fejest a legzsúfoltabb hetekbe. Az egyetemet tudják, hogy mindenkinek új és mást ez a világ, legyen szó gimiből jött szaktársakról, vagy gap year-t tett hallgatókról.

Mit fognak szólni a többiek, hogy gap year-t tettem/ hogyan viszonyulnak majd hozzám, hogy egy évvel idősebb vagyok?

A legtöbb európai országban, főleg nyugatabbra tőlünk ez egy igen bevett dolog, úgyhogy amire számíthatsz az több hasonló cipőben járó, veled egykorú diák. Vagy egy pozitívan hozzáálló közeg, ahol majd érdeklődve kérdezik, hogy ‘de jó, és mit csináltál abban az egy évedben?’.

Valamint az életkor miatt én sohasem aggódnék, ez szintén más mint gimnázium, ahol korcsoportonként vannak az osztályok. Nagyon változó tud lenni a diákok kora, az átlagtól eltérni 1-gyel/2-vel pedig majdhogynem semmiben nem számít. Lesznek érett 18 évesek és éretlen 22 évesek is, de nem nagyon foglalkoznak majd vele, hogy ki hány éves. (Valamint mature student-ek is kaphatnak felvételt a legtöbb egyetem legtöbb szakára, úgyhogy lehet, hogy akár egy 45 éves férfiaval fogsz egy csoportban dolgozni.)

Előnyök és hátrányok, amiről senki nem beszél

Előnyök

Előny még, a sok korábban részletezett pozitívum mellett (kitalálod mit szeretnél, hasznosan töltöd az évedet, felveteted magadat az álomegyetemedre), hogy mély önismeretet ad, elég jól felkészít a külföldi tanulmányaidra, az önálló döntéshozatalra, idő- és pénzbeosztásra, az ismeretlennel való találkozásra, idegenekkel való barátkozásra és problémamegoldásra.

Hátrányok

• Sokszor fogod magadat lemaradva érezni 
• Többször fogod megkérdőjelezni a döntésedet
• Elveszítheted a lelkesedésedet
• Negatív felhang. Lehet, hogy más emberek negatív véleménnyel lesznek a kihagyott évedről és állandóan kritizálni, kérdezgetni fognak (szülők/nagyszülők, volt tanárok, más irányú barátok)
• Többször leszel egyedül. Valószínűleg kevés barátod fog ráérni veled találkozgatni, hiszen ők belemerülnek majd az első egyetemi évükbe
• Diákkedvezmények nélkül. Ha nem lesz hallgatói jogviszonyod elég sok mindent kell majd drágábban megvenned (BKK bérlet, mozijegy)
• Pénz. Lehet, hogy emiatt, vagy mert a szüleid csak akkor látnak el, ha tanulsz, vagy épp drága utazásokat tervezel, dolgoznod kell és folyamatosan pénzt keresned. Ez pedig ne szépítsük kemény és fárasztó lesz.
• Más eredményeket fogsz elérni, mint a kortársaid. Ezt pedig nem mindenki fogja észrevenni. Mondjuk megtanultál egyedül utazni, pénzt váltani, repülőjegyet venni, adóbevallást készíteni.. nade, ha a Rozi ötösre vizsgázott félévkor!!! és hasonlók

Elég sok ezek közül a hátrányok közül ellensúlyozható azzal az egy szóval, hogy MÁS. A Te éved más lesz, ha gap year-re mész, más nehézségekkel és más örömökkel. Ne hasonlítsd a saját magad helyzetét és útját senki máséval, hiszen ez nem releváns. Az jó, ha megkérdőjelezed magad, ha néha újratervezel és mások ellenzése ellenére megtalálod a neked fontos okokat, hiszen lesz ez még így pár más dologgal az életben. 

EZ AZ ÉV ÉPÍTENI FOG, HOZZÁD TENNI ÉS MEGERŐSÍTENI SOK JELLEMVONÁSODBAN.

Diákigazolvánnyal vagy anélkül? Opció-e elkezdeni egy magyar egyetemet közben?

Igen, valós opció elkezdeni egy magyar egyetemet, amíg itthon vagy, de elég sok mindent kell megfontolnod. Állami egyetemen államilag finanszírozott szakot nem minden esetben tudsz csak úgy otthagyni. Ezt később fel is kell tüntetni a külföldi jelentkezésedben és néhány esetben többet kell miatta fizetned. (Az én egyetememen például, a Trinityn, ha itthoni egyetemen jártál egy évet, akkor kint nem kapsz állami ösztöndíjat az első évben, hiszen csak az első diplomád elsőre végezendő éveit finanszírozzák.)

Aminek érdemes utánanézni: Az itthoni kiválasztott szakod passziváltatható-e? Ha igen, mennyi időre? Kinti egyetemeden milyen szabályok vannak egyéb felsőoktatási intézményben való jogviszonyra?

Nade. Ezeken túl érdemes átgondolni, hogy diákigazolvánnyal mennyit tudsz megspórolni. Ha úgy érzed szükséged van a havi kedvezményekre akár közlekedéshez, akár utazáshoz, akkor beiratkozhatsz OKJ-s képzésre, vagy állami egyetem önköltséges szakára, vagy magánegyetemre. Ezt csak akkor javaslom, ha hasonló helyzetben vagy, mint én, hogy kint ez majd több ezer eurót megspórol neked, csak a kedvezmények miatt ne fizess százezreket. 

Ezeket szedtem most Nektek össze, ha eszedbe jutott még más kérdés a Gap year-rel kapcsolatban, bátran írd meg nekem, vagy a kommentekben.

Remélem így már kicsit árnyaltabban látod ezt a fura jószágot, amiről mindenki mást mond körülötted. És a leírtak alapján el tudod dönteni hozzád mennyire passzolna egy Gap year.

Szép hétvégét Neked,

Márti